Rap/black power/: A rap csup�n a zenei eleme a meglehet�sen �sszetett Hip Hop kult�r�nak, amelynek gy�kerei a hetvenes �vek New Yorkj�ban keresend�k. A zenei st�lus p�rhuzamosan fejl�d�tt a graffitivel �s a breakkel, majd t�z �vnyi underground-l�t ut�n berobbant a t�megkult�r�ba. A feket�k �ltal megteremtett st�lus hat�sa kiterjedt a filmvil�gra, a divatra �s a m�dia eg�sz�re is. A rap sokmilli�rdos �zlett� v�lt, amelyben gyakran szit�v� l�tt szt�rok p�rgetik fel a lemezelad�sokat. Egyenesen Kingstonb�l A hetvenes �vek elej�n feler�s�d�tt az a t�rekv�s, amely el akarta szak�tani a feket�ket hagyom�nyos zenei st�lusaikt�l, �gy a jazzt�l �s a bluest�l. Louis Farrakhan, a Nation of Islam vezet�je egyik 1971-es besz�d�ben arra sz�l�totta fel k�vet�it, hogy tagadj�k meg azon zenei form�kat, amelyek egykori rabszolgas�gukra eml�keztetik a feket�ket, �s hozzanak l�tre �j ir�nyzatokat, amelyek m�r egy szabad ember �rz�seit k�zvet�tik. Ezzel p�rhuzamosan er�s�d�tt fel az az ig�ny is, amelyet m�g Malcolm X fogalmazott meg, miszerint a feket�k m�v�szete ne v�ljon a feh�rek �zlet�nek r�sz�v�, a p�nz maradjon meg az el�ad�kn�l. A rap, mint ritmikus sz�vegel�s m�r j�val a Hip Hop zene el�tt fel�t�tte a fej�t. Muhammad Ali is ily m�don juttatatta kifejez�sre ellenfele ir�nti �rzelmeit, James Brownnak is gyan�san monotonn� v�lt n�ha az �neke. 1974-ben egy sz�nesb�r� k�lt�, Gil Scott-Heron lemezre is mondta kem�ny politikai t�ltet� rapstr�f�it, ekkor m�r a zenei h�tt�r is adott volt az eff�le csintalans�gokhoz. Az �j zenei forma l�trehoz�s�ban a jamaikai kult�ra j�tszotta a f�szerepet. Egy kingstoni DJ, Clive Campbell hozta �t New Yorkba a Sound Systemek k�t lemezj�tsz�s technik�j�t, hangz�svil�g�t. � volt az els�, aki rappelni kezdett Bronx klubjaiban. DJ Kool Herc n�ven kiadott, amat�r k�r�lm�nyek k�z�tt felvett kazett�i ezersz�mra terjedtek New Yorkban an�lk�l, hogy a lemezipar a legcsek�lyebb �rdekl�d�st mutatta volna a jelens�g ir�nt.

Graffiti, break: A rapper sz� az 1910-es �vek Amerik�j�ban m�g a rend�rs�gi bes�g�kat jel�lte, s csak �vtizedekkel k�s�bb illet�k ezzel az elnevez�ssel azokat, akik hirtelen �tlett�l vez�relve dum�lni kezdtek a zen�re. A hetvenes �vek elej�n a breakkel �s a graffitivel eg�sz�lt ki a Hip Hop h�rmas olt�ra. A megsz�let� szubkult�ra a fiatalok kreat�v verseng�s�nek terep�v� v�lt. Ennek legl�tv�nyosabb megjelen�si form�ja a vandalizmus muv�szete, a graffiti volt. A falfirk�l�s hagyom�ny�t m�g az �tvenes �vek band�i teremtett�k meg, amelyek �gy jel�lt�k ki m�k�d�si ter�let�ket a riv�lis csapatok figyelmeztet�s��l. A graffiti els� szt�rja egy g�r�g sz�rmaz�s� firk�sz, Taki 183 volt, akinek m�v�szneve egyben lak�hely�re is utalt. A l�tez� �sszes fel�letre felfirk�lta a nev�t, mondv�n: ha ismertt� v�lik, kiemelkedhet a gett�lak�k sz�rke t�meg�b�l. Takir�l v�g�l cikket k�z�lt a New York Times, �s ezzel elszabadult a pokol. Fiatalok ezrei kezdtek el firk�lni, l�trej�ttek az els� graffiticsapatok, mint p�ld�ul a Mad Bombers �s a Cazy Inside Artists. Mindenki igyekezett saj�t st�lust kialak�tani, �s len�zt�k azokat, akik csak m�solt�k a t�bbieket. L�trej�tt egy saj�tos graffiti szleng, �me n�h�ny gy�ngyszem a reperto�rb�l:

bite - ellopni egy firk�sz �tlet�t

bomb - graffitiz�s, bomb�z�s

tag - a firk�sz azonos�t� jele, al��r�sa

toy - amat�r, tehets�gtelen graffitis

fat cap, skinny - vastag, illetve v�kony vonalak f�j�s�ra alkalmas sz�r�fejek

throw up - k�t sz�n�, gyorsan elk�sz�tett graffiti

1972-ben New York v�rosa m�r �vi t�zmilli� doll�rt k�lt�tt a firk�k letakar�t�s�ra. Az els� graffitisek egyfajta t�rv�nyen k�v�lieknek tekintett�k magukat, akik m�v�szet�ket k�zvetlen�l az utca ember�hez juttatj�k el. A nyolcvanas �vek elso fel�ben forgatott Style Wars �s a Wild Style c�mu filmek szeml�letesen mutatt�k be, mik�nt v�lhattak egyesek val�s�gos n�pi hoss� a flakonokkal cs�szk�l� haveri k�r szem�ben. Ugyancsak ezen filmekbol der�l ki az is, hogy a nyolcvanas �vekre meghozott �vint�zked�sek miatt szinte lehetetlenn� v�lt a graffitiz�s a metr�szerelv�nyeken �s a vas�ti kocsikon. Addigra azonban a legtehets�gesebbek m�r a Nemzeti Gal�ria ki�ll�t�termeiben tal�lt�k magukat, b�r val�sz�nuleg nem igaz�n �rtett�k, mit is keresnek ott. A Hip Hop ekkorra m�r igencsak megizmosodott. A graffiti mellett a break is megh�d�totta a vil�got, k�sz�nhetoen a Roxy �s a Disco Fever �tt�ro lemezlovagjainak. Afrika Bambaata mint n�pnevel�si m�dszert kezdte alkalmaznia a breaket, mondv�n, m�g mindig jobb, ha a sr�cok kit�rik a nyakukat egy t�ncversenyen, mintha halomra lon�k egym�st az utc�n. A Bambaata �ltal l�trehozott Zulu Nation nevu t�ncgeng hamarosan egyfajta �nseg�lyezo egylett� alakult, amelynek sorra alakultak a t�rsszervezetei Nyugat-Eur�pa nagyv�rosaiban. Megsz�letett a hazai KISZ-k�z�ss�gekre is nagy hat�st gyakorl� Break c�mu film, az elso csapatok, mint p�ld�ul a Rock Steady Crew ikonszeru gy�lekezett� v�ltak szerte a vil�gban. A rappelo, breakelo, graffitizo B-boyok �s B-girl-�k kezdtek �ntudatra �bredni, �s m�r k�lsos�geikben is igyekeztek kifejezni mindazt, amit k�pviseltek. A laza adidas cuccok a t�nchoz, az �ri�si zsebekkel ell�tott bagy-jeans a fest�klop�shoz volt elengedhetetlen, a kezdetekre jellemzo �kszer-t�lteng�s pedig egyszeruen csak nagy hat�st gyakorolt a csajokra.

Old School: A rapzen�re elsok�nt egy f�ggetlen c�gecske, a Sugar Hill Records figyelt fel. Tulajdonosa, Sylvia Robinson rokonaib�l �s a haveri k�rbol t�kolta �ssze a Sugar Hill Gang nevu form�ci�t, amelynek albuma 1979-ben ker�lt a boltokba. A rap bemutat�s�ra mindj�rt egy tizenn�gy perces sz�mban, a Rappers Delightban ker�lt sor, amelyhez egy Queen-alap adta az �temet. A szokatlan valami felkeltette az emberek �rdeklod�s�t, Sugar Hill�k lemez�bol t�bb mint 2,5 milli� p�ld�ny kelt el. A sikert k�vetoen m�r olyan feh�r eload�k is k�s�rletezni mertek a rappel, mint p�ld�ul Blondie, a Clash, vagy a Sex Pistols-mahin�tor Malcolm McLaren. Ekkoriban m�g a legt�bb rap-sz�veg a csajokr�l �s a buliz�sokr�l sz�lt, a v�ltoz�st ezen a t�ren a bakelitvar�zsl� Grandmaster Flash �s a hozz� csap�dott The Furious Five gett�eposza hozta el, a mely a The Message c�met kapta a kereszts�gben. A himnikus magass�gokba sz�kkeno sz�mhoz k�sobb a Melle Mel r�szv�tel�vel megalkotott White Lines c�mu antidrog k�ltem�ny is felz�rk�zott. Megsz�letett a rap azon ir�nyzata, amely felismerte, hogy a st�lus alkalmas pozit�v �zenetek k�zvet�t�s�re is. 1984-ben a s�padtarc� Rick Rubin �s a fekete Russel Simons Def Jam Records n�ven kiad� alap�t�s�ba fogott, �s elkezdett turk�lni a New York-i tehets�gek k�z�tt. Elso felfedezettj�k mero v�letlens�gbol Simons testv�r�nek band�ja, a Run-DMC vala. A legend�s h�rmas elosz�r �tv�zte a brek-beat �temeket �s a scratchet a heavy met�llal, �s ez nagyon bej�tt nekik. N�h�ny �vvel k�sobb m�r azt is megengedhett�k maguknak, hogy lemondjanak egy turn�t Madonn�val, �s a punkokb�l rapperekk� manifeszt�l�dott feh�r Beastie Boyst k�ldj�k el maguk helyett, s ind�ts�k el ezzel a fi�k karrierj�t. A Run-DMC-tol am�gy nem �llt t�vol a j�t�konykod�st, 1986-ban a Walk This Way-jel az Aerosmith-t is siker�lt kih�zniuk a feled�s hom�ly�b�l. A Beastie mellett a Def Jam csapat�t eros�tette m�g LL Cool J �s a Public Enemy is.